JÁTÉKSZABÁLYOK

a szabadtéri kispályás labdarúgó bajnokságokon

1.  Játéktér:

A kispályás labdarúgó játékra alkalmas minden olyan kézilabdapálya, melynek szélességi mérete: minimum 15, maximum 20 m, hosszanti  mérete: minimum 35 m, maximum 40 m.

A játéktér talaja: műfű.  

A mérkőzés lejátszására alkalmas a kézilabda pálya akkor, ha az oldal, alap- és közép, a 6 m-es büntetővonal és a 7 m-es büntetőpont fel van festve , valamint a 2x3 m-es kapura a háló fel van szerelve és a kapu le van rögzítve.

2.  Labda:

A FIFA által elfogadott  5-ös  méretű.

A mérkőzések alkalmával a pályaválasztó csapat köteles labdáról gondoskodni.

3.  Játékosok:

Egy csapat egy mérkőzés alkalmával 12 játékost szerepeltethet.  Egyidejüleg a játéktéren 1 kapus és  5 mezőnyjátékos tartózkodhat.

A  mérkőzést  4  fővel lehet  elkezdeni ,  melyből  1  fő  a kapus. A mérkőzés befejezéséig a csapat kiegészíthető 6 főre.

Ha kiállítások, vagy sérülések alkalmával a csapatok létszáma 4 fő alá csökken, a  mérkőzést be kell szüntetni. Ebben az esetben a versenybizottság dönt a mérközés ered- ményéről. Fentiek  az időleges kiállítás esetén is érvényesek.

4. Játékosok felszerelése:

A mezszínekben a két csapat vezetője köteles megegyezni a mérkőzés  elött,  azonos színű  mezek  esetén az  előlálló csapat köteles  mezt cserélni.

Lábbeli tornacipő, teremcipő illetve salakra vagy műfűre alkalmas cipő lehet. Az a játékos aki az engedélyezett lábbelin kívül más eltérő felszerelésben játszik, azt a játékvezető mindaddig nem engedi fel a pályára, amíg az előírt felszerelésben nem jelentkezik játékra.

A játékosok semmi olyat nem viselhetnek, amellyel önmagát , vagy a többi játékos testi épségét veszélyeztetik ( gyűrű, karóra, nyaklánc).

A bajnokságban résztvevő mezőnyjátékosok a mérkőzéseken melegítő felső részben nem játszhatnak, kivétel a kapus.

Sportszemüveg,kapusnak sapka használata engedélyezett .

5.  Cserejátékos:

Cserénél a játékos a saját térfelének oldalvonalánál jöhet le a pályáról illetve léphet a játéktérre akkor, ha a cserejátékos  már  lejött  a játéktérről

A mérkőzés alkalmával folyamatosan lehet cserélni.

Rossz csere esetén (pl. ha többen vannak a pályán) a játékvezető 2 perces kiállítással köteles büntetni a vétkes csapatot.

6.  Játékvezető:

A játékvezető hatásköre és a szabályok által adott jogainak gyakorlása akkor kezdődik, amikor a játéktérre lép.

Büntető jogköre kiterjed az olyan eseményekre is, amelyek olyankor történnek, amikor a játék ideiglenesen szünetel, vagy amikor a labda játékon kívül van. A játékkal és a mérkőzés eredményével kapcsolatos tényekre vonatkozó döntései véglegesek. Amennyiben felismeri, hogy döntése téves , már nem változtathatja meg , ha a játékot

újraindította , vagy jelezte az első vagy második félidő végét és elhagyta a játékteret.

- érvényt szerez a szabályoknak,

- méri az időt és biztositja a játékidő betartását, hozzáadva minden, sérülés vagy más ok   miatt bekövetkezett időveszteséget,

- korlátlan joga, hogy a játékot valamely szabálytalanság miatt bármikor megállítsa, a mérkőzést megszakítsa, vagy beszüntesse, ha ezt az időjárás, a nézők zavaró magatártása vagy más ok miatt szükségesnek tartja,

- attól a pillanattól kezdve, hogy a játéktérre lép, figyelmezteti a szabálytalan vagy sportszerűtlen magatartást tanusító játékosokat és további szabálytalanság vagy sportszerűtlenség esetén kizárja őket a játékból,

- megszakítja a játékot, ha véleménye szerint valamelyik játékos súlyosan megsérült. A játékost a lehető leggyorsabban el kell távolíttatni a játéktérről és a játékot folytatni kell. Ha egy játékos könnyebben sérül meg, a játékot nem kell megállítani, amig a labda játékon kívül nem kerül. Az a játékos, aki ápolás céljából az oldal vagy kapuvonalhoz tud menni, nem ápolható a játéktéren,

-gondoskodik arról , hogy az a játékos , akinek vérző sebe van , elhagyja a játékteret  és csak akkor térhet vissza ismét a jétéktérre , amikor a játékvezető meggyőződött róla , hogy a vérzés elállt . Véres felszerelésben nem lehet a mérkőzésen játszani.

- a játékvezető csak addig változtathatja meg előző itéletét, amíg a játék újra meg nem indult,

- ha egy játékos azonos időpontban két különböző szabálysértést követ el, a játékvezetőnek a súlyosabbat kell büntetnie,

- ha a játékvezető megszakítja a játékot , amikor a lada játékban van és labdaejtéssel indítja újra ,ha  a labda közvetlenül az ellenfél kapujába kerül , akkor kirúgást kell ítélni , ha a saját kapuba , szögletrúgást kell ítélni az ellenfél javára.

- kiállítja azt a játékost, aki véleménye szerint durva játékban, vagy súlyos sportszerűtlenségben vétkez, vagy aki goromba sértő kifejezéseket használ. Kiállítja továbbá azt a játékost, aki gólhelyzetben lévő ellenfele ellen szabálytalanságot követ el, szándékos kezezésével gólhelyzetet vagy gólt akadályoz meg, vagy szabálytalan cserében vétkes,

- mindenfajta kiállítás esetén kötelező a piros lap használata. A játékvezető felmutatja a piros lapot és mellette jelzi a kiállítás időtartamát ( 2 perc, 5 perc vagy végleges ). A kiállítást ( a piros lapot ) nem szükséges hogy sárga lap előzze meg, a szabálytalanság súlyosságától függően közvetlenül is lehet alkalmazni. Amennyiben a sárga lappal figyelmeztetett játékos újabb sárga lap értékű szabálytalanságot követ el, a játékvezető felmutatja a sárga lapot, majd a pirosat és jelzi a kiállítás időtartamát.

A kiállított játékos igazolását a mérkőzés végén el kell venni, és a jegyzőkönyvvel együtt a szövetségbe le kell adni.

7. A játék időtartama:

A játék időtartama 2 x 25 perc. A félidők közötti szünet a játékvezető beleegyezése nélkül nem lehet 5 percnél hosszabb.  A félidőben a játékosoknak joguk van a szünethez.

8. Játék kezdete:

A mérkőzés kezdete előtt a térfélválasztás és kezdőrúgás jogát sorsolással kell eldönteni.

A labda akkor kerül játékba , amikor elrúgták (bármely irányban) és egyértelműen elmozdul.

A kezdőrúgásból – ez érvényes a gól utáni kezdőrúgásra is – közvetlenül gól érhető el.

9. Kiállítások:

A kiállítás történhet a szabálysértés súlyosságától függően 2 perc, 5 perc játékidőre és véglegesen. A véglegesen kiállított játékos helyett más játékost szerepeltetni nem lehet.

10. Szabálytalanságok és sportszerűtlen viselkedés:

Közvetlen szabadrúgással büntetendő az a csapat, akinek a játékosa szándékosan elköveti a következő szabálysértések bármelyikét:

- ellenfelét megrúgja, vagy megkisérli megrúgni,

- ellenfelét gáncsolja, lábbal buktatja, vagy megkisérli buktatni, illetve ilyen szándékkal előtte vagy mögötte lehajol,

- nekiugrik az ellenfélnek,

- az ellenfelet erőszakos vagy veszélyes módon löki,

- az ellenfelet megüti vagy megkisérli megütni,

- az ellenfelet visszatartja,.

- az ellenfélét ellöki,

- lábbal támadja az ellenfelet

- az ellenfelét leköpi

- testtel támadja az ellenfelet

- kezezést követ el, azaz karjával vagy kezével megfogja, dobja, viszi, vagy üti a labdát.

- ha egy csapatvezető , cserejátékos , kiállított játékos játékba avatkozik

Közvetett szabadrúgással büntetendő az a játékos, aki elköveti a következő szabálysértések bármelyikét:

- a játékvezető véleménye szerint veszélyes módon játszik,

- akadályozza az ellenfél mozgását, amikor a labda nincs megjátszható közelségben a     célból,hogy lelassítsa vagy irányváltoztatásra kényszerítse ellenfelét

- anélkül, hogy a labdát meg akarná játszani, szándékosan feltartóztatja az ellenfélet, azaz a labda és az ellenfél közé fut ,anélkül , hogy fizikai kontaktusban kerülne vele

- a kapust támadja anélkül, hogy az a labdát fogná, a támadójátékost akadályozná vagy a kapu előteret elhagyta volna

- mint kapus kézzel érinti a labdát miután csapattársa azt szándékosan lábbal hazaadja, vagy bedobásból hazadobja

- akadályozza a kapust abban , hogy a kezében tartott labdától megszabaduljon

- a labda birtoklása után a kapus ismét kézzel érinti , mielőtt más játékos érintette volna

- hat másodpercnél tovább tartja kezében a labdát , mielőtt birtokából kiengedné

11. Szabadrúgások:

Kétféle szabadrúgás van:

- közvetlen, amelyből a vétkes csapattal szemben közvetlenül gól érhető el  , ha saját kapuba kerül a labda szögletrúgást kell ítélni.

- közvetett, amelyből gól csak akkor érhető el, ha a szabadrúgást végző játékoson kívül még egy másik játékos érinti vagy megjátssza a labdát, mielőtt az a kapuba jut, ha közvetlenül az ellenfél kapujába kerül a labda kirúgást kell ítélni , ha saját kapuba , szögletrúgást.

Ha a büntetőterületen belül olyan szabálytalanság történik amely közvetett szabadrúgással büntetendő, akkor a közvetett szabadrúgást a 6 m-es vonal azon pontjáról kell elvégezni, amelyik az esethez a legközelebb van.

12. Büntetőrúgás:

Büntetőrúgást kell ítélni, ha a büntetőterületen belül közvetlen szabadrúgással büntetendő szabálysértést követ el valamelyik védőjátékos , feltéve , ha a labda játékban van.

Büntetőrúgást a büntetőpontról kell elvégezni.Végrehajtásakor a büntetőrúgást végző játékost és az ellenfél kapusát kivéve valamennyi játékosnak a labda vonala mögött, attól 5 méterre kell lennie. Az ellenfél kapusa a labda elrúgásáig a kapuvonalon mozoghat, de előre nem szabad ellépnie.

Büntető rendelkezések:

- ha a védőcsapat követ el szabálysértést, a büntetőrúgást meg kell ismételni, amennyiben  nem esett gól,

- ha a támadó csapat követ el szabálysértést - kivéve a büntetőrúgást elvégző játékost - amennyiben gól esett, azt meg kell semmisíteni és a büntetőrúgást meg kell ismételni, ha nem esett gól ,közvetett szabadrúgást kell ítélni a szabálytalanság helyéről az ellenfél javára .

13.  Szöglet rúgás:

Ha a labda úgy a levegőben, mint a földön teljes terjedelmével áthaladt az alapvonalon és utoljára a védőcsapat játékosa vagy kapusa érintette, akkor a támadó csapat javára szögletrúgást kell ítélni. Szögletrúgásból közvetlenül gól érhető el, de csak az ellenfél kapujába. A szögletrúgást az oldalvonal és az alapvonal találkozási pontjáról kell elvégezni.

14.  Bedobás, berúgás:

Ha a labda akár a földön, akár a levegőben teljes terjedelmével áthaladt az oldalvonalon, vissza kell dobni vagy rúgni a játéktérre arról a helyről, ahol a labda áthaladt az oldalvonalon.

A berúgást vagy bedobást annak a csapatnak a játékosa végzi el, melynek az ellenfele utoljára érintette a labdát.

A labda azonnal játékban van, mihelyt a játéktérre kerül, de a bedobást/berúgást végző játékos nem érintheti, míg más játékos nem ért hozzá.

Az ellenfél játékosainak legalább 5 méter távolságra kell tartózkodniuk a bedobás/berúgás helyétől.

A bedobásból/berúgásból közvetlenül gól nem érhető el.

15. Öt méteres távolság:

Középkezdésnél, szabadrúgásnál, szögletrúgásnál és bedobásnál/berúgásnál az ellenfél játékosainak a labdától 5 méter távolságra kell lenniük. Ha ennek kimérését a rúgó vagy dobó játékos kéri a játékvezetőtől, akkor a rúgás vagy dobás elvégzéséhez meg kell várni a játékvezető sípszavát. Ilyen esetben a sípszó elött elvégzett pontrúgás sárgalapos büntetést von maga után.

16.  Kapusjáték:

A kapus csak kézzel történő kidobással hozhatja játékba a labdát a büntetőterület bármely pontjáról. A játékbahozatalkor a labdának el kell hagynia a büntetőterületet. A labda játékbahozatalakor a kapus nem támadható. A kapus kidobása a félpályán túlra is szabályos. Ha a labda játékban van a kapus gólt dobhat.

Szándékos hazadásnál, ha a kapus kézzel érinti a labdát közvetett szabadrúgást kell ítélni a kapus ellen. A közvetett szabadrúgást a büntetőterület vonaláról kell elvégezni, arról a helyről, mely az eseményhez legközelebb van.

17.  Becsúszó szerelés:

A bajnokságban tilos becsúszva szerelni.

A becsúszást az ellefél javára megítélt szabadrúgással kell büntetni.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a labdarúgás általános szabályai az irányadók.

Miskolc, 2017. március 01.